Erik H. Erikson :
A fejlődés folyamán az
adottságok kifejlődéséhez szükséges kölcsönhatások egyre tágabb mértékben
hatnak, egyfajta játékteret adva a fejlődésnek, amely egymást követő szakaszok
sorozata. Minden szakasznak megvan a maga konfliktusa, és az új szakaszok
megjelenésével a válsága, krízise- sorsdöntő fordulópontja.
Ha ez a krízis megoldatlan
marad, akkor a fejlődés elakad, a jó megoldás pedig segít
a jól működő elhárító mechanizmus kiépülésében.
Úgy véli, fontos integrálni a
visszatekintő, rekonstrukciós nézőpontot az előremutató, növekedést és
fejlődést leíró nézőpontokkal, valamint a tudattalant kutató, „lefelé tekintő”
szemléletet, a társadalmi hatásokat figyelembe vevő „felfelé tekintő”
szemlélettel. Ez az integráció a fejlődés alapja.
A fejlődés minden szakaszában három tényező játszik
szerepet:
1.
Minden szakasz a szükségletek és késztetések egy újabb konstellációját
jelenti
2.
A lehetséges
társas interakciók köre egyre tágabbá válik
3.
Adott szakaszban változik az, hogy mely
társadalmi intézmény közvetíti a hagyományos szocializációs mintákat
A fejlődés tempója és intenzitása egyénileg
változó.
Az élet nyolc szakasza :
jó vagy rossz esetben .
1/ Bizalom vagy
bizalmatlanság /csecsemőkor/
2/ Autonómia vagy szégyen, kétely / 2-3 éves/
3/ Kezdeményezés vagy bűntudat
/ 3-5 éves/
4 /Teljesítmény vagy alacsonyabbrendű érzés /iskoláskor/
5/ Identitás vagy identitáskonfúzió: /serdülő kor/
6/ Intimitás vagy izoláció: /fiatal felnőtt/
7/ Generatívitás vagy stagnálás /érett
felnőtt/
8/ Integritás vagy kétségbeesés /időskor/
Részletesen kifejtve :
1.
Bizalom vagy bizalmatlanság: csecsemőkor – a remény kialakulásának ideje.
Elsősorban az anyai gondoskodás függvénye. Az anya azt a meggyőződést alakítja
ki gyermekében, hogy képes szervezni és kielégíteni a csecsemő szükségleteit,
és reményt nyújt a babának, mely az ösztönös biztonságérzés alapja, az
ősbizalom kialakulása. Ha a gyermeknek elhanyagoltságát kell megélnie, azt
tehetetlen harag, kivédhetetlen fájdalom élményeként jelenik meg, és megrendül
a bizalom. Korai pszichés zavarok, szenvedélybetegségek, pszichotikus állapotok
a következményei. A remény és ősbizalom társadalmi szinten a vallásban jelenik
meg.
2.
Autonómia vagy szégyen, kétely: kisgyermekkor
– az akaraterő kialakulásának ideje. A szakasz megjelenését a kisgyermekkori
képességek fejlődése váltja ki, mint érett izomműködés, mozgás, beszéd,
megkülönböztetés képessége, a mozgástér korlátozásai, a szülő tiltásai, az
igen-nem, jó-rossz, helyes-helytelen, enyém-tied szókapcsolatok használata
kijelöli a gyermek számára a határokat. A korszak központi problematikája a
kiválasztás / Freudi anális szakasz/ ambivalenciája: megtartás- elengedés. A
megtartás a későbbiekben lehet erőszakos visszatartás, korlátozás vagy
megfelelő gondozói minta. Az elengedés válhat az ellenséges indulatok korlátlan
szabadjára engedésévé vagy egy „hadd legyen” típusú higgadt életszemléletté. A
korszak kedvező kimenetele a jóakarat és akaratosság megfelelő arányának
kialakulása, a pszichoszociális erő/pe/. A túlkontrolláltság vagy az önkontroll
elvesztésének érzése a szégyenre és kételkedésre való tartós hajlamot
alapozza meg. A szégyen abból az érzésből fakad, hogy kiszolgáltatottan állunk
bíráló tekintetek kereszttüzében, a kétely pedig abból
a felismerésből, hogy mások jó vagy rosszindulatával kapcsolatban vagyunk
bizonytalanok. Ha az autonóm választás igénye erős elutasítással találkozik, a
gyermek kényszeres ismétlés és ellenséges lelkiismeret rabjává válik. Ez
későbbiekben kényszerneurózishoz, hátulról fenyegető titkos üldözőkre vonatkozó
paranoiához vezethet. Az autonómia és saját akaraterő, társadalmi intézmények
szintjén a jogban, törvényes rendben, igazságszolgáltatásban jelenik meg.
3.
Kezdeményezés vagy bűntudat: a játék kora- a szándék kialakulásának ideje. A 3-4
éves gyermek érteni kezdi, milyen szerepeket várnak el tőle szülei, játékában
megjeleníti a felnőttek világát. A korszak eredménye, hogy kezdeményezővé
válik, kapcsolataiban és tevékenységében. Képes céljai felé törekedni bűntudat
és büntetéstől való félelem nélkül. Felfedezi a nemek közötti különbséget
/Freud fallikus szakasz/. Nemisége a családban megvalósított és integrált nemi szerepek
alapján bontakozik ki, a fiúk orientációját a kezdeményező, fallikus-behatoló
viselkedés, a lányokét a vonzó külső és anyai befogadó minta uralja. Ebben a
korban alakul ki a lelkiismeret /felettes-én/. A korszak negatív kimenetele
lehet a bűntudat, amely későbbiekben elfojtás konfliktusához,
pszichopatológiához, hisztériás tagadás, általános gátlás, szexuális impotencia
vagy túlkompenzáló exhibicionizmus, pszichopata gátlástalan viselkedés felé
vezethet.
4.
Teljesítmény vagy alacsonyabbrendű érzés: iskoláskor – a kompetencia kialakulásának ideje. A
Freudi látencia szakasza, a gyermek megtanulja, hogy képessé válik a produktív
tevékenységre, teljesítményre. A szakasz veszélye az elégtelenség,
alacsonyabbrendűség érzése, ami abból adódhat, hogy készségeinek színvonala
vagy társas helyzete számára nem kielégítő. A másik veszély a túlságosan
megfelelni akaró gyermek, akinek az értékesség egyetlen kritériuma a kemény
munka, ami később teljesítményszorongáshoz vezethet.
5.
Identitás vagy identitáskonfúzió: a serdülőkor – a hűség kialakulásának ideje. A serdülők
elsősorban szociális identitásukat igyekszenek megszerezni. Az
identitás=önazonosság, önmaga folytonosságának érzése. A hűség az önmagához
való belső koherencia, egy értékrendszerhez való ragaszkodás /pálya, életmód,
világnézet/. A szerelem az identitás megszilárdulásának eszköze, ahol az
idealizált társ tükrében fedezheti fel önmagát. A szakasz veszélye a
szerepkonfúzió, a serdülő nem képes saját identitását jól meghatározott
szerepek mentén alakítani, nem tud elköteleződni. Ez a konfúzió és a kötődés
iránti reménytelen vágy együtt a border-line pszichotikus epizódhoz vezethet. A
serdülők bizonytalanságukban gyakran kortárscsoport felé fordulnak, ugyanakkor
ellenségeiket sztereotipizálják, előítéletre hajlamosak. Ha az elutasítás a
társadalom felé irányul, akkor bűnözés, deviancia felé irányulhatnak.
6.
Intimitás vagy izoláció: a fiatal
felnőttkor- a szerelem kialakulásának kora. Az identitás megszilárdulása
lehetővé teszi azt az önfeladást, melyet a bensőséges párkapcsolatok, barátság,
szenvedélyes együttlét megkíván. A szerelem az elkötelezettség kölcsönössége,
amely felülemelkedik a felek közötti ellentmondásokon.
A fiatal felnőtt képes az intimitás és szolidaritás érzéseire, képes
társkapcsolatokra. A szakasz veszélye az izoláció, a szociális elszigetelődés,
amely súlyos infantilis fixációhoz, karakterproblémákhoz, irracionális
félelmekhez vezethet./pp/
7.
Generatívitás vagy
stagnálás. Az érett felnőttkor- a gondoskodás kialakulásának
ideje. Az érett felnőttnek szüksége van a „fontos vagyok, szükség van rám”
érzésre. A generativitás pedig az új nemzedék létrehozásának és irányításának
képességét foglalja magában, mely a gondoskodás képességét alakítja. A
gondoskodás az utódokon kívül a társadalmi, anyagi, kulturális értékek
létrehozása és megőrzése. a szakasz kudarca a stagnálás és unalom érzése, a
kényszeres álintimitás. A generativitás kudarcai a következő nemzedékben
jelennek meg.
8.
Integritás vagy kétségbeesés: az időskor- a bölcsesség kialakulásának ideje. A
bölcsesség a testi és mentális hanyatlás ellenére képes a tapasztalatok
teljességét megőrizni és továbbadni. A szakasz célja az integritás, amely
felhalmozódott tudás, elfogadható megértés, érett döntés talaján alakítja az
érzelmi integrációnkat. Hűek vagyunk a múlthoz és
nyitottak vagyunk a jelen vezetéséhez, elfogadva azt. A bölcsesség /pe/,
tárgyilagos és aktív törődés az élettel a halál árnyékában. A szakasz veszélye
az integráció hiányából fakadó halálfélelem és kétségbeesés, ez szenilis depresszióhoz,
hipochondriához, paranoid gyűlölethez vezethet.
A pszichoszociális erőt a teljes folyamat határozza meg, amely
szabályozza az egyéni életciklust, a nemzedékek egymásutánját és a társadalom
szerkezetét, mivel ezek mindegyike egymással párhuzamosan alakul.
Irodalom: Ülkei Zoltán: A
személyiséglélektan alapvonalai. JPTE Pécs, 1996.
Ranschburg Jenő: Szeretet,
erkölcs, autonómia. Integra- Projekt Kft, Bp., 1994.